HTML

2008.01.06. 15:31 Malefic

Luis Royo

Luis Royo festő, illusztrátor, dekoratőr, belsőépítész.
1954-ben született a spanyolországi Olalla-ban. Tanulmányait a Zaragosai Ipar és Alkalmazott Mûvészetek Iskolájában végezte. Munkáját belsőépítészként kezdte, majd a 80-as évektől képregényekkel kezdett foglalkozni. Késöbb könyvborítókhoz és magazinoknak készített illusztrációkat, többek között a Heavy Metal magazinnak, melyből pár éven belül az egész világ megismerte a nevét.
1992-ben a Norma Editoral kiadóval megjelentette első művészeti albumát Women (Nõk) címmel, melynek középpomtjában, míly meglepő a nő áll. Formák és ványak, erő és gyengédség...
1994-ben újabb albumot ad ki Malefic (ez ismerős...) címen. A kiadvány nem csak új szín és ábrázolásmód világot teremtett, de képein keresztül bevezetett egyfajta történetmesélési stílust is. Képein gyakran megjelenik a szépség és a szörnyeteg motívum, a harcos és gyönyörű, érzéki nő a hús-vér vagy éppen gépszörny társaságában, ahol legyőző és legyőzött viszonya hol mocsokkal és vérrel, hol mély erotikával van átitatva.
1995-től sorra jelennek meg művészeti albumai és már a legnevesebb kiadókkal dolgozik együtt, mint a Ballantine Books, Daw and Harper Paperback. Készit képeket a Star Trek és az X-Men sorozatokhoz, sőt a Penthouse magazinnak is. Festményei ma már ott vannak óriás plakátokon, naptárokon, posztereken, bögréken. Biztos vagyok benne, hogy már te is többel találkoztál.

Hivatalos oldal: www.luisroyo.com
Luis Royo Fantasy: http://luisroyofantasy.free.fr

Szólj hozzá!

Címkék: képzőművészet


2008.01.05. 19:38 Malefic

Haiku, vagy még sem

Csak néhány, tényleg néhány és csak Pilinszky. Forrás: www.haiku.hu

NÉGYSOROS

Alvó szegek a jéghideg homokban.
Plakátmagányban ázó éjjelek.
Égve hagytad a folyósón a villanyt.
Ma ontják véremet.

TRÓNFOSZTÁS

Táblára írva nyakadba akasztjuk
történeted.

MARHABÉLYEG

1
Nincs az a marhabélyeg,
mit meg ne érdemelnék.

Jó lesz átlépnem a halál
fehérre meszelt küszöbét.

Minden jó, amit megérdemeltünk.

2
a világ tenyerébe kalapált szeg,
holtsápadt,
csurom vér vagyok.

HIDEG SZÉL

lakatlan kő, hever a hátam,
emlékek nélkül, nélkülem,
az évmilliók halott hamujában.

Hideg szél fújdogál.

ÉN GYENGE VOLTAM

Én gyenge voltam, kevés voltam,
nekem egyedül az maradt,
hogy üdvödet szemmel kövessem.

EZ LESZ

Oszlás-foszlás, vánkosok csendje,
békéje annak, ami kihűlt, hideg lett,
mindennél egyszerűbb csend, ez lesz.

MERÉNYLET

Megtörtént, holott nem követtem el,
és nem történt meg, holott elkövettem.

VÉGKIFEJLET

Magam talán középre állok.
Talán este van. Talán alkonyat.
Egy bizonyos: későre jár.

KÉTSOROS

Emeld fel, ahogy akkor fölemelted,
és üss vele, ahogy akkor ütöttél.

ZÖLD

Elmerűl szemem, arcom, lelkem,
minden élőlény megmerűl
abban a feneketlen zöldben,
ami egy fa kívűl-belűl.

KAPCSOLAT

Micsoda csönd, ha itt vagy. Micsoda
pokoli csönd.
Ülsz és ülök.
Vesztesz és veszitek.

SUMMA

Tíz ujjam van. Hajam. Fejem.
Egyhelyben állok.
De csurom vér és forog a korong,
és nincs világ, és nincs megállás.

VONZÁSOD DEFINÍCIÓJA

Egy végkép betört állat hátán
egy végkép betört állat lovagol.

ÉLETFOGYTIGLAN

Az ágy közös.
A párna nem.

ITT ÉS MOST

A gyepet nézem, talán a gyepet.
Mozdul a fű. Szél vagy zápor talán,
vagy egyszerüen az, hogy létezel
mozdítja meg itt és most a világot.

KÉTFÉLE

Kétféle nap kétféleképpen ragyog,
elárvulok, sötétedem a fényben,
köztem s egy távol nádas rajza közt
mutál vékonyka földi jelenlétem.

MŰTÁRGY

Olykor veszünk egy régi cserepet
és elhelyezzük a falon.
Pedig csak egyedűl vagyunk,
vagy egyszerűen a szemünk,
mint két üres luk, kihűlt és kiégett.

ÁTVÁLTOZÁS

Rossz voltam, s te azt mondtad, jó vagyok.
Csúf, de te gyönyörűnek találtál.
Végig hallgattad mindig, amit mondtam.
Halandóból így lettem halhatatlan.

Szólj hozzá!

Címkék: vers idézetek haiku pilinszky


2008.01.05. 01:20 Malefic

Dead Can Dance - Sanvean (I am your shadow)

Ezt még az éjjal találtam, de már nem volt erőm felrakni.

Régi nagy kedvencem ez az együttes, bár régen sokkal többet hallgattam a környezetem nagy bánatára:), mert igen csak szét tudtam hajtani mindenkit vele.
A rengeteg ütős- illetve autentikus afrikai, dél-amerikai hangszer mellett elektronikus hangzást is felvonultató formáció a világzenének titulált stíluson belül is egy teljesen egyéni hangzásvilágot képvisel, hozzájuk még csak hasonló zenével sem találkoztam. Az biztos, hogy mély odafigyelés és egyfajta lelki beállítotság kell a hallgatásukhoz. E különös hangzásvilágban, e tér-idő nélküli szellemi és érzelmi lebegésben, gyakran megborzong az ember, elakad a lélegzete, megfagy a lelke is...
Az énekesnő, Lisa Gerrard több filmzene megalkotásában is közreműködött, többek között a Bálnalovas, a Baraka, a 13. harcos, vagy a filmzene kategóriában is Oscar díjra jelölt Gladiátor, hogy csak az ismertebbeket említsem. Ez utóbbinak a vége-főcím dalát is ő énekli és nem Enya, mint ahogy az sok helyütt olvasható.
Sok Youtube-os videójuk közül a Sanvean-t választottam, amely az egyik legszebb, "legmélyebb" daluk. Dalszöveget nem rakok, mert ebben is, mint néhány más hasonló hangvételű dalban, Lisa csupán intonál, tehát nincs szöveg.
Muszáj meghallgatni...

Szólj hozzá!

Címkék: zene


2008.01.04. 23:11 Malefic

Örkény István - Gondolatok a pincében


A labda egy betört ablakon keresztül leesett az alagsori folyosóra. Az egyik gyerek, a házmesterék tizennégy éves kislánya lebicegett érte. Szegénykének a villamos levágta a fél lábát, s boldog volt, ha labdát szedhetett a többieknek.
Az alagsorban félhomály terjengett, de azért feltûnt neki, hogy egy sarokban megmozdult valami.
- Cicus! - szólt oda a falábú házmesterkislány. - Hát te hogy kerülsz ide, kiscicám?
Fölkapta a labdát, s ahogy csak tudott, elsietett vele.
Az öreg, csúnya és rossz szagú patkány - õt nézték cicának - meghökkent. Így még nem beszélt vele senki. Eddig csak utálták, szénnel hajigálták, vagy rémülten elmenekültek előle.
Most jutott eszébe elõször, hogy milyen más lett volna minden, ha történetesen cicának születik.
Sõt - mert ilyen telhetetlenek vagyunk! - mindjárt továbbszõtte ábrándjait. Hát még ha falábú házmesterkislánynak születik?
De ez már túlságosan szép volt. Ezt már el se tudta képzelni.

Szólj hozzá!

Címkék: örkény


2008.01.04. 10:29 Malefic

Genesis - Afterglow

Az együttes 1977-ben kiadott Wind & Wuthering albumának utolsó dala.
Az album címét Emily Brontë Üvöltő szelek (Wuthering Heights) regénye ihlette. A regény utolsó sora:

I lingered round them, under that benign sky: watched the moths fluttering among the heath and harebells, listened to the soft wind breathing through the grass, and wondered how any one could ever imagine unquiet slumbers for the sleepers in that quiet earth."


Sokáig időztem a három sír körül, a szelíd ég alatt; elnéztem a hanga és a harangvirág körül röpködő éji lepkéket, a füvet  könnyű szellőre figyeltem, és eltűnődtem rajta, miért is hiszik az emberek, hogy nyugtalan az álmuk azoknak, akik odalenn alusznak ebben a békés földben. (ford.: Sőtér István)


pedig utolsó elötti két dal címében köszön vissza:
Unquiet Slumbers for the Sleepers...
...In That Quiet Earth
E két instrumentálus szám az utolsó lírai hangvételű Afterglow-val alkot szerves egységet, egy szünet nélküli kompozíciót, mely sokáig az együttes a koncertjeinek zárószáma volt.

Afterglow

Like the dust that settles all around me,
I must find a new home.
The ways and holes that used to give me shelter,
Are all as one to me now.
But I, I would search everywhere
Just to hear your call,
And walk upon stranger roads than this one
In a world I used to know before.
I miss you more.

Than the sun reflecting off my pillow,
Bringing the warmth of new life.
And the sounds that echoed all around me,
I caught a glimpse of in the night.
But now, now I've lost everything,
I give to you my soul.
The meaning of all that I believed before
Escapes me in this world of none, no thing, no one.

And I would search everywhere
Just to hear your call,
And walk upon stranger roads than this one
In a world I used to know before.
For now I've lost everything,
I give to you my soul.
The meaning of all that I believed before
Escapes me in this world of none,
I miss you more.

Szólj hozzá!

Címkék: zene dalszöveg


2008.01.03. 23:52 Malefic

És még egy, egy Pilinszky, ráadásnak...

Mivel nem vagyok még álmos (nem a fenéket nem), jöjjön mégegy bejegyzés, egy vers.
Régen nagyon szerettem, de elfelejtkeztem róla, valahogy elhullott az úton...
De most álljon itt neked és nekem.

Pilinszky János: Fabula

Hol volt, hol nem volt,
élt egyszer egy magányos farkas.
Magányosabb az angyaloknál.

Elvetődött egyszer egy faluba,
és beleszeretett az első házba, amit meglátott.

Már a falát is megszerette,
a kőművesek simogatását,
de az ablak megállította.

A szobában emberek ültek.
Istenen kívül soha senki
olyan szépnek nem látta őket,
mint ez a tiszta szívű állat.

Éjszaka aztán be is ment a házba,
megállt a szoba közepén,
s nem mozdult onnan soha többé.

Nyitott szemmel állt egész éjszaka,
s reggel is, mikor agyonverték.

 

Szólj hozzá!

Címkék: vers pilinszky


2008.01.03. 18:40 Malefic

Legyen akkor még egy: Erwin Olaf

Egy ragyogó fotográfus, Erwin Olaf honlapját szeretném figyelmetekbe ajánlani.

Nem állítom, hogy teljesen normális a fazon, de ki tudja megmondani hol van a határ az őrület és a zsenialitás között...

Szólj hozzá!

Címkék: fotó


2008.01.03. 03:33 Malefic

Az Élet vonata

Az Élet olyan, mint egy vonatutazás...
Gyakran beszállunk, kiszállunk, vannak balesetek, néhány megállónál kellemes meglepetésekkel találkozunk, míg mély szomorúsággal a másiknál. Amikor megszületünk és felszállunk a vonatra, olyan emberekkel találkozunk, akikről azt hisszük, hogy egész utunkon elkísérnek: a szüleinkkel. Sajnos a valóság más... Ők kiszállnak egy állomáson, s mi ott maraduk nélkülözvén szeretetüket, együttérzésüket, társaságukat.



Ugyanakkor mások szállnak fel a vonatra, akik fontosak lesznek a számunkra. Ők a testvéreink, a barátaink és mi szeretjük ezeket a csodálatos embereket. Néhányan, azok közül akik beszállnak, csupán kis sétának tekintik az utazást. Mások csak szomorúsággal találkoznak útjuk során.Mindig vannak olyanok is a vonaton, akik készek segíteni a rászorulókon.Néhányan, amikor kiszállnak, el nem múló hiányérzetet hagynak maguk után...
Mások fel- és leszállnak, s mi alig vesszük észre őket...
Lehetnek olyanok, akiket nagyon szeretünk, mégis másik vagonban utaznak. Így egyedül kell mennünk ezen a szakaszon. Természetesen megtehetjük, hogy megkeressük őket, átverekedhetjük magunkat az ő kocsijukba. De sajnos nem tudunk melléjük ülni, mert a mellettük levő hely már foglalt...



Ilyen az utazás, telve kívánalmakkal, vággyal, fantáziálással, reménnyel és csalódással... és visszafordulni soha sem lehet. Tegyük tehát a lehető legjobbá utazásunkat! Próbáljuk a velünk utazók jó oldalát nézni és keressük mindenkinek a legjobb tulajdonságait... Jusson eszünkbe, hogy bármely szakaszon találkozhatunk szenvedőkkel, akiknek szükségük van a segítségünkre. Mi is lehetünk gyakran elhagyatottak, s ez annak is megadathat, aki jelen helyzetét tekintve rajtunk segíthet.
Az utazás nagy talánya, hogy nem tudjuk, mikor szállunk ki végleg s azt sem, hogy az útitársaink mikor, nem szólván arról, aki közvetlen mellettünk foglal helyet. Úgy érzem, vigasztalan leszek, amikor örökre kiszállok a vonatból... Azt hiszem, igen. Néhány barát elvesztése, akikkel az utazás során találkoztam fájdalmas. A gyermekeimet egyedül hagyni nagyon szomorú lesz. De a remény bennem él, hogy valamikor a központi pályaudvarra érünk és érzem, látni fogom őket jönni olyan csomaggal, ami addig még nem volt nekik... Ami boldoggá tesz, az a gondolat, hogy segítettem ezt a csomagot teljesebbé, értékesebbé tenni.



Barátaim, tegyünk úgy hogy jó utunk legyen és a végén azt mondhassuk, hogy megérte a fáradozást! Próbáljunk meg a kiszállásnál olyan üres helyet hagyni maguk után, ami szeretetet és szép emlékeket hagy hátra a továbbutazókban.
Azoknak, akik az én vonatom utasai, kívánok: Jó utazást!


Szólj hozzá!

Címkék: szövegek


2008.01.02. 12:12 Malefic

Malefic

malefic: a Webster szerint egy Közép Európában élő páratlan madár, melynek legfőbb ismertető jele, hogy más tollával ékeskedik.

Én is ezt fogom tenni. Összegyűjtöm - ahogy teszik ezt bogarakkal, bélyegekkel, színes szalvétákkal -, amiket mások papírra vetettek tollal, ecsettel, optikával, mert gondolatokat, érzéseket keltettek bennem régen vagy épp mostanában.
Talán még ezen utóbbiak is idekerülnek majd....
Akkor ez én lennék? Nem, ahogyan a tükörben sem én vagyok, csak egy kép rólam. És ha torz, ha csal a kép, se te, sem én nem tudhatom, a tükör görbe, vagy csak én változom szüntelen.

De ahogy a mondás tartja, madarat tolláról...

Szólj hozzá!


2008.01.01. 11:11 Malefic

Mottó... helyett...

"Minden ember,
minden apró mozzanat
életedbe úgy került, hogy
magad vontad oda.

Az pedig,
hogy most mit kezdesz velük,
rajtad áll"

Richard Bach: Illúziók

Szólj hozzá!

Címkék: idézetek


süti beállítások módosítása
Mobil